Jövedelmi viszonyok és életkörülmények Magyarországon


A mai világban az emberek nagy része nem szívesen beszélnek jövedelmi helyzetükről. Ám ez igenis fontos kérdés a mindennapi életben, hiszen egyre nagyobb az elvárás a termékek mennyisége és minősége iránt. Az alábbi táblázat is ezt szemlélteti.

nevtelenHáztartások fogyasztása régiói szinten

Bár a fogyasztás növekedik, a jövedelmek eloszlása nem egyenletes még országon belül sem. Régiónként változnak az egy főre jutó éves átlagos jövedelmek, melynek következtében az elfogyasztott termékek mennyisége is nagy eltérést mutatnak. Hazánkban a Közép-Magyarországi régió a legfejlettebb, mivel Budapest és agglomerációja önmagában megtermeli a szolgáltatások és áruk döntő többségét.

Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) 2011-ben – a nemzetközi összehasonlításban használt vásárlóegység-paritáson – 16 484 euró volt. Ennek nagy hányadát a központi régió teljesítette.
gdp
A hazai háztartások havi nettó jövedelméről is vizsgálódtunk. A Központi Statisztikai Hivatalnál decilisekre bontva közlik, hogy mekkora volt az egy főre jutó jövedelem a magyar háztartásoknál.
decilisek-fj-20150427
A számokat vizsgálva ferde eloszlás tárul elénk, az átlagjövedelem pedig felfelé torzít. Vagyis, amikor valaki az átlagos jövedelemstatisztikákból indul ki, akkor valójában jobb helyzetet lát, mint ami a magyar valóság. Míg az egy főre jutó nettó átlagjövedelem havonta 85,3 ezer forint a háztartások szintjén, addig a becsült mediánunk már pusztán 74 ezer forint. A mediánt úgy lehet értelmezni, mintha növekvő sorrendbe rendeznénk a magyar háztartásokat, és kiválasztanánk pont a középsőt.
Az alsó 10% és a felső 10%  között több mint nyolcszoros különbség van, de érdekes az is, hogy a kilencedik oszlopnál is 63 százalékkal nagyobb a tizedik. A felső tíz százalék helyzete tehát kiugrónak számít, de hasonló, 61 százalékos eltérést mutat az első és a második 10% közötti arány is, miközben a decilisek közötti átlagos eltérés ennek kevesebb mint a fele.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliség is csökkent hazánkban, 76 ezer fővel, így a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt tavaly  (2016) október és december között.
c1depositphotos_132917590-stock-photo-happy-construction-worker-gesturing-thumbs
 j

A nemek közti egyenlőségtől elég messze áll Magyarország a foglalkoztatás terén, a 20–64 éves férfiak körében ugyanis 79,7 százaléknak van állása, míg a nők esetében ez az arány csak 65,7 százalék.A munkanélküliség átlagos időtartama már a másfél évet is meghaladja: átlagosan 17,9 hónapot kell várni arra, hogy valaki új állást találjon, miután elvesztette a munkahelyét. A munkanélküliek 46,6 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

Az elmúlt négy évtized a világ turizmusában és ezen belül a magyar turizmusban is az eddigi leglátványosabb, legdinamikusabb fejlődést mutató időszak volt. Négy évtizeddel ezelőtt az 1968-as év jól indult. Az IBUSZ mellett új utazási irodák alakultak, mint a Cooptourist, amelyik eredetileg mezőgazdasági és szövetkezeti utazásokra szakosodott, de később az ország második legnagyobb forgalmú irodájává fejlődött.

A Magyarországra tett külföldi utazások száma a látogatók neme és korcsoportja szerint

turizmus

Az Eurostat adatai azt mutatják meg, hogy az unió tagállamai mire mennyi pénzt költöttek 2014-ben.

ki

Az Eurostat adataiból az látszik, hogy a magyar állam sok dologban nagyjából a költségvetés ugyanakkora részét fordítja a legtöbb dologra, mint az EU tagállamai átlagosan. Van mégis pár dolog, amire kiugróan kevesebb vagy több jutott, mint az unióban általában.

Egyrészt Magyarország összességében többet költ általános közösségi szolgáltatásokra, ami az unióban átlagosan a költségvetés majdnem 14 százalékát vitte el 2014-ben, Magyarországon viszont a 20 százalékát. A közösségi szolgáltatások valójában leginkább azt jelentik, amit az állam a saját működésére költ.

A másik funkció, amire a magyar állam jóval többet költ, mint az EU átlaga, az az állam gazdasági funkcióinak betöltése, vagyis az, hogy mennyit költ az állam a saját gazdaságban betöltött szerepére. Erre a magyar állam a költségvetés 14,4 százalékát költi, míg az EU átlag csak 8,8 százalék.

Magyarország egészségügyre, munkanélküli ellátásra, illetve védelemre költött pénzmennyisége az EU-s átlaghoz képest kevesebb. A közvélemény szerint: “A hazai egészségügyi ellátás körülményei nem megfelelőek. Ennek javítására kellene törekedni, nem stadionokat építeni.”