A munkanélküliség alakulása Magyarországon a rendszerváltás éveiben.


A rendszerváltást követően a volt szocialista országok többsége, köztük Magyarország is a szocializmusból a kapitalizmusba vezető nehéz átmenetet élte meg, az addig állami tulajdonon alapuló gazdaság nagyarányú magántulajdonon alapuló piacgazdasággá való átalakítása mély válsággal járt együtt.

 

2010-0019_foglalkoztataspolitika

1.ábra: Az alapvető gazdasági mutatók alakulása (Forrás:www.tankonyvtar.hu)

 

A gazdaság és társadalom  átalakulása a munkaerőpiacon alapvető változásokat eredményezett, mint például a teljes foglalkoztatás megszűnését, valamint a munkanélküliség megjelenését és állandósulását. A népesség gazdasági aktivitása jelentős mértékben csökkent, többek között a vállalatok és szövetkezetek megszűnése vagy átalakulása, a termelés és forgalom visszaesése, valamint a munkaerő – új feltételek közötti – intenzívebb kihasználása miatt, miközben a gazdaságilag inaktív rétegbe tartozók száma emelkedett.

 

1998 után az inaktívak száma enyhén mérséklődött, de 2009 -ben a 15–64 évesek körében így is 2,6 millió volt, mintegy 7%-kal (166 ezerrel) több az 1992. évinél. A foglalkoztatottság a rendszerváltást követő években – leginkább a gazdaság átalakulása következtében – jelentős mértékben visszaesett. A folyamat mélypontját 1996-ban érte el, ekkor mintegy 3,6 millió embernek volt munkája, ami 1,3 millióval kevesebb a rendszerváltás időszakához képest. A foglalkoztatási ráta a kilencvenes évek legelején még meghaladta a 60%-ot, majd 1996 -ig 52%- ra csökkent.

2010-0019_foglalkoztataspolitika

2.ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása (1991-2000) (Forrás:www.tankonyvtar.hu)

 

A munkanélküliség elkerülésére tömegesen választották a nyugdíjat, illetve valamely nyugdíjszerű ellátást, miközben a fiatalok a jobb elhelyezkedési esélyek reményében hosszabb ideig maradtak az iskolapadban, és a jóval alacsonyabb születésszám mellett is lényegében ugyanannyian vették igénybe a gyermekellátás otthoni formáit, mint korábban.

A foglalkoztatottak létszámának a rendszerváltást követő első időszakban bekövetkezett nagyarányú csökkenését 1996 és 2006 között a 15–64 éveseknél 327 ezres, 9%-os javulás követte, a foglalkoztatottsági ráta 57%-ra nőtt. 2008–2009-ben – a gazdasági világválság munkaerőpiacra gyakorolt hatásával összefüggésben – ismét megindult a csökkenés, és a nemzetközi összehasonlításban mindvégig alacsony foglalkoztatotti ráta 2009-ben a tíz évvel korábbi értékre süllyedt (55,4%). Ezen belül a fiatalok (15–24 évesek) mintegy 18%-a volt foglalkoztatott, ami lényegében fele a tíz évvel korábbinak, míg a 40 év felettiek rátája valamennyi korcsoportban nőtt, a növekedés különösen az 50 évesnél idősebbek körében volt jelentős.

post-unemployment

3.ábra: Munka keresése (Forrás: www.americaninno.com)

 

A fiatalok foglalkoztatottságának csökkenése a magasabb oktatási részvétellel és a tanulás melletti munkavállalás alacsony elterjedtségével, valamint a generációs munkanélküliségi ráta 2004-től tartó ugrásszerű növekedésével magyarázható, ugyanakkor az idősebbek hangsúlyosabb jelenléte a nyugdíjszabályok változásával és szigorodásával hozható összefüggésbe.

A munkahelyek megszűnésének folyamatában különösen érintett területnek számított az ország északkeleti ipari vidéke, ahol egy-egy üzem bezárásával ezrek munkaviszonya szűnt meg egyik napról a másikra. Sajnos az iparban állástalanná váltak számára a mezőgazdaság sem jelentett megoldást, mert ezen a területen is szintén jelentős mértékű létszámcsökkentés ment végbe.

2010-0019_foglalkoztataspolitika

4.ábra: A munkanélküliség elterjedésének folyamata. (Forrás: www.tankonyvtar.hu)

 

Megjegyzés:

Általában elmondható, hogy a piacgazdaságra való áttérés a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedését eredményezte Magyarországon. 1988-ban a háztartások egy főre jutó jövedelme alapján számított legfelső decilis átlaglagjövedelme csupán 5,8-szorosa volt a legalsóénak. Két év múlva ez a szorzószám 6-ra növekedett, s évről évre majdnem folyamatosan emelkedve, 1996-ra a leggazdagabbak átlagosan 7,5-szer annyi jövedelemmel rendelkeztek, mint a legszegényebbek. A növekedés elsősorban abból adódott, hogy a felső 10% jövedelme nagyobb mértékben nőtt – s ezen belül is, a leggazdagabbak szűk csoportja kiugróan magas jövedelemre tett szert, miközben a társadalom többsége szegényebbé vált a rendszerváltást követően.

Forrás:

[1.] hu.wikipedia.org – Munkanélküliség , letöltés dátuma: 2017.09.29.

[2.] www.tankonyvtar.hu – Foglalkoztatáspolitika , letöltés dátuma: 2017.09.29.

[3.] www.ksh.hu – Foglalkoztatás és munkanélküliség Magyarországon , letöltés dátuma: 2017.09.29.

[4.] Sági Matild: Társadalmi folyamatok a rendszerváltás után , 2009. , letöltés dátuma: 2017.09.29.

 


Készítették:
Kardos Gyula (JJDNKB)
 
Németh Patrícia (XYZ07H)
 
Horváth Alexandra (BMB74G)